🔴 Közös bejelentést tett Kármán András és Varga Mihály, ezek a kiemelt célok

Megkérem Kármán András pénzügyminiszter urat, hogy a gomb megnyomásával szólaltassa meg a bét csengőjét. Köszönöm. Most felkérem pénzügyminiszter urat, hogy tartsa meg beszédét, elnök urat és vezérigazgató urat pedig kérem fáradjanak vissza a vendégek közé. Tisztelt vezérigazgató úr, tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Megtiszteltetés számomra, hogy ma én szólaltathatom meg a Budapest értéktősdő csengőjét.

Ez a csengő több mint három évtized, de minden reggel ugyanazt üzeni: Magyarországon működik a piac, működik a verseny. A tőzsde alapja a bizalom. Erre a bizalomra ma minden okunk megvan. A BUX Index az idei első fél évben 26%-ot emelkedett, ezzel a világ legjobban teljesítő indexei között van.

Júliusban sorra döltek a történelmi csúcsok, az Index átlépte a 143 ezer pontot, az OTP és a MOR részvényei rekordárfolyamokon forognak. Ezek a számok azt jelentik, hogy a hazai és a nemzetközi befektetők hisznek Magyarországban. A kormány dolga, hogy ezt a bizalmat kiszámítható költségvetési politikával megfelelődjük.

átlátható és stabil adórendszerrel, valamint a massz-critérimok teljesítésével kiérdemelje. De ma reggel nem elsősorban az eredményekről, hanem a lehetőségekről szeretnék beszélni. Két dolgot szeretnék, csak kettőszorosan összefügg. Először szeretném, ha több magyar vállalat jelenne meg ezen a parketten.

Magyarországon működnek olyan közép és nagy vállalatok, amelyek készen állnak a következő lépésre, növekednének, terjeszkednének, beruháznának, de a banki hitel mellett kevesen gondolnak a tőzsdére, mint finanszírozási forrásra. Pedig a tőzsdei jelenlét nem csak tőkét ad, átláthatóságot, hitelességet és nemzetközi láthatóságot is.

A kormány célja, hogy a tőkepiaci megjelenés a magyar vállalatok számára természetes növekedési út legyen, nekivételes bátorság kérdése. Másodszor, szeretném, ha a magyar családok megtakarításai jobban dolgoznának. Ma túl sok pénzű kézpénzben és látraszóló betétben, olyan formákban, amelyek hosszú távon még az értéküket is nehezen őrzik meg.

Azt szeretnénk, hogy a magyar emberek nyitottak legyenek a magasabb hozamú befektetések felé, ismerjék meg a részvényeket, a kötvényeket, a befektetési alapokat, és bizalommal forduljanak a tőkepiac felé. Ehhez a kormány a magas szélről kiszámíthatóságot, erős befektető védelmet és a pénzügyi tudatosság fejlesztését kínálja. És itt ér össze a két szél.

A magyar megtakarítások a párnacihából és a folyószámláról a tőkepiacra találnak, abból a magyar vállalatok jutnak forráshoz, ők pedig ebből fejlesztenek, munkahelyet teremtenek, bértemelnek. A megtakarító magasabb hozamat kap, a vállalat olcsóbb tőkét, az ország pedig gyorsabb, egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedést. Ez nem egy zérusösszegű játék, itt mindenki nyer. Hölgyeim és Uraim!

A magyar tőzsde történelmi csúcson van. Azt kívánom, hogy ez ne a csúcs legyen, hanem csak egy álomás. Egy olyan úton, amelyen egyre több magyar vállalat és egyre több magyar megtakarító jár velünk együtt. Köszönöm a meghívást, és jó kereskedést kívánok mindenkinek. Köszönöm pénzügyminiszter úr, most felkérem Varga Mihály elnök urat, hogy tartsa megköszöntőjét.

Tisztelt Miniszter úr, tisztelt Vezérgazgató úr, hölgyeim és uraim, köszöntöm én is Önöket, és csatlakozzam miniszter úr szavaihoz, én is arra bíztatok mindenkit, hogy tekintsen a tőzslére lehetőségként, akár vállalatot képvisel, akár magánbefektetéseket, vagy magánszemélyeket. Az a potenciál, ami még a tőzslében van, nincs teljes egészében kiasználva. De engedjék meg, hogy egy kicsit távolabbról indítsam ezt a beszédet.

tekintettel arra, hogy épp a múlt hónapban jelent meg az az innovációs lista, ami az Európai Uniós tagországok innovációs fejlettségét hasonlította össze, az Innovation Scoreboard. Érdekes összefüggésekre lel rá az ember, hogyha ezt a kiadott anyagot tanulmányozza,

Azt valamennyien tudjuk, hogy az innováció és a termelékenység milyen módon függ össze egymással. Ha valaki megnézi ezt az innovációs listát és mellé teszi azt a versenyképességi listát, amit mondjuk a svájci IMD tozámból bocsájt ki, akkor hajszálpontosan szinte átfedi egymásra két lista: élenjáró országok, Svédország, Dánia, Írország,

Lemaradók mostanában inkább Finnország és Csehország, és hát a sor hátulján mondjuk Szlovákia, Románia és Görögország. De hol van ezen a listán Magyarország? Magyarország a 21. helyen van, aminek örülhetnénk is, hiszen egy helyet előre léptünk a tavalyi helyezéshez képest. Azonban, ha egy kicsit belenézünk a részadatokba, akkor érdekes összefüggéseket látunk.

Azokat az alábontásokat, amelyeket figyelembe veszünk, lényegében a magyar gazdaság erősségei bontakoznak ki, és a magyar gazdaság gyengeségei vagy gyenge oldalai. Mi tartozik az erős oldalak közé? Infoteknológiai beruházások. 27 uniós tagország között a 18-ak vagyunk. Internet elérési sebessége. 14-ek vagyunk ebben a listán a 27 európai uniós tagországból egy viszonylag jó középmezőnyben.

Állami források, céges K+FE alakulása, de az adókedvezmények is benne vannak. Ezen a listán a 8. helyen vagyunk, és hogyha még keresünk ilyen pontokat, akkor azt látjuk, hogy a magas és közepes technológiai tartalmú export tekintetében pedig az 5. helyen van Magyarország. Ezek tehát azok az elemek, amelyek a versenyképesség az innováció szempontjából az erős oldalát mutatják a magyar gazdaságnak. Ha viszont tovább nézzük ezeket az adatokat, akkor azt látjuk,

hogy a humán erőforrások, tehát a felszoktatásban végzetteknek az arányában csak 25-ek vagyunk. Foglalkoztatás innovatív cégeknél szintén 25-ek vagyunk. Mélyen az Európai Uniós átlag alatt annak közel csak 30%-át hozzuk. Ha megnézzük, hogy a külföldi cégek aránya a GDP-ben mekkora, akkor azt látjuk, hogy ez az Unióban átlagban 13%, nálunk ez 30%.

és hogyha a körforgásos anyaghasználatot nézzük meg, vagy magát a termelékenységet is, akkor a 21. helyen találjuk magunkat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebből tehát azt következik, hogy a magyar gazdaságban tennivalók vannak, erre már utalt miniszter úr is. Én két ilyen tennivalót tennék itt a mai beszéd oldalvizén az önök tudósítására. Az egyik az, hogy

Jól látható, hogy ezekből az adatokból az világlik ki, hogy ha az alacsony tudásberuházások vannak egy országban, akkor azok rontják az eszközberuházásoknak a hatékonyságát. Ugye a kormány örömteli módon fogalmazta meg a termelékenység a hatékonyságjavítását és a versenyképesség általános emelését. Ez tehát részben arra van szükségünk, hogy a rendelkezésre álló forrásainkból minél többet lehetőség szerint a tudásberuházások irányába mozdítsunk elő.

De van egy másik tapasztalat is, ez pedig az exportra vonatkozik. Ugye ezekből az adatokból jól látható, hogy nem a helyi tudásteremtés eredménye az export, csak részlegesen, sajnos. Itt még bőven van mit tennünk. Na itt kapcsolnám össze a tőzsdei lehetőséget az innovációval, mert ha van valahol innovatív lehetősége a magyar gazdaságnak, akkor az éppen a tőzsde.

Miniszter úr utalt rá, én is csak meg tudom erősíteni, hogy a magyar tőzsde annak a két alapvető feladatának kell, hogy eleget tegyen, amely a világon minden tőzsdét jellemez, egyrészt transzparencia, átláthatóság, másrészt pedig stabil növekedési lehetőségek megteremtése a vállalati szektor számára, tehát olyan források beapplikálása, integrálása a gazdaságba a banki rendszerek mellett, amelyek

főleg elsősorban a lakosságnál vannak. Ebből a szempontból örömteri, hogy az elmúlt 10 évben, mióta a jegybanka főturajdonosa a tőzsdének, meg sokszor hozódott a tőzsdén részvevő magyar cégeknek az aránya, ugye 154 papírral lehet most kereskedni a magyar tőzsdén,

ami egy örömteleni tény, szeretnénk, ha még ennél sokkal több lenne. A kapitalizáció jelentős mértékben emelkedett, 27 ezer milliárd forint most a tőzslei cégek kapitalizációja. A lakosság sajnos még mindig kisebb mértékben vásárol csak tőzslei részvényeket, ugye a lakossági megtakarításoknak, szabad forrásoknak csak 3%-a megy ebbe az irányba. Az Európai Unió átlaga itt 6%, tehát van még tere ennek.

De örömteli tényként mondhatom én is, hogy ez a lakossági arány az elmúlt években megnyugodszorozódott. Van tehát potenciál abban, hogy a lakossági megtakarításokat tovább tudjuk csatornázni a tőzsde irányába. A jegybank ezt tekinti meghatározó tulajdonosként az egyik fő feladatának. Szeretnénk, hogyha a lakosság minél inkább

magyar tőzsde irányába fordulna, és olyan innovatív cégeknek adna lehetőséget a megjelenésre, amelyeket a banki szektor, a keresődami banki szektor csak kisebb mértékben mer finanszírozni a kockázatok miatt. Hölgyeim és Uraim! Azzal számolunk, hogy a magyar lakosság pénzügyi vagyona 124.000 milliárd forint, ebből 26.000

milliárd forint szabadon használható résznek tekinthető, van tehát forrás a magyar lakosságnál, és hogy a lakosság számára kedvező híreket mondjak, hogy ha az elmúlt 10 évnek az átlagos hozam szintjét nézem meg, akkor ez 18% volt. Mutassanak nekem olyan területet még, ahol átlagosan egy évtized alatt 18%-os hozamokat lehetett elérni. Nem nagyon találunk ilyet, hát nyilván van

szerencsjáték, luxusipar és egyébek, tehát azért nem mondom, hogy nincsen, de ha valakinek a stabilitás is fontos, és hogy lehetőleg minél kisebb kockázattal fektesse be a megtakarításait, akkor nyugodt szívvel tudjuk a tőzsdét ajánlani. Hölgyeim és Uraim, ez az egész tőzsdei mozgás illeszkedik abba a monetáris politikai felfogásba, amit a Magyar Egybank képvisel.

Három fontos célunk volt az elmúlt egy évben. Infláció leszorítása, az árt stabilitás elérése és fenntartása. Örömmel mondhatom, hogy a júniusi infláció számaink rendkívül kedvezőek, a toleranciás állat találhatók 1,7%, százalék volt a magi infláció is csak 2%. Az árt folyam stabilitást nézem meg, az árt folyam az elmúlt hónapokban azon túl, hogy erősödött, egyre stabilabbá is vált, 300%-ig.

55-360 forint, körül van egy euró. Azt kell mondanom, hogy ez is segíti a magyar gazdaságot.

és ugyanakkor a tartaléképítésben is jelentős eredményeket tudtunk elérni, hiszen soha nem látott szintet ér el az országbevizetartaléka, ugye 60 milliárd euró fölött van. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a 2008-as válsághoz képest sokkal biztonságosabban nézünk szembe azokkal a kihívásokkal, főleg geopolitikai kihívásokkal vagy külső kockázatokkal, amelyekben az ország gazdaságának működnie kell.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Miniszter úr! Tehát továbbra is a legfontosabb célunknak kívánunk eleget tenni, az ástabilitás.

elérésének és fenntartásának. Ebben örömteli tény, hogy a kormány is partnerünk. Ez a mai alkalom és az egyik működésnek egy jó példája. Én is hasonló módon, miniszter úr, az azt kívánom, hogy a mai kereskedési nap is legyen sikeres és eredményes, és hosszú távon is azt kívánom, hogy minél több magyar állampolgár nézzen potenciális lehetőségként és befektetési lehetőségként

a jó kereskedésnek köszönhetően a Budapesti Értéktősdére. Köszönöm a figyelmüket! Köszönöm, elnök úr! Most szeretném felkérni Tóth Tibor urat, a Budapesti Értéktősde vezérigazgatóját, hogy osssa meg gondolatait a mai nap kapcsán. Tisztelt miniszter úr, tisztelt elnök úr, kedves hölgyeim és uraim, kedves seendégek! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ma első alkalommal köszönhetjük itt a Budapesti Értéktősdén Kármán András miniszter urat,

és az emlékeim nem csalnak, kicsit több mint egy éve tavaly májusban hasonló ceremónia keretében köszönhettük elnök urat is itt, és hogyha jól számolom, elnök úr körülbelül két hónappal a beiktatása után tett a tiszteletét itt nálunk, és nagyjából ugyanez a szám igaz miniszter úrra is,

Én azt gondolom, hogy ha a monetáris politika első számú vezetője és a fiskális politika első számú vezetője is úgy gondolja, hogy a béktatást követő első időszakának egyik fontos eleme, hogy tiszteletét tegye a tőzsdén, akkor ez egy nagyon erős üzenet. És nem csak üzenet számunkra, hanem üzenet az egész piac és a gazdaság számára.

Számomra ez az üzenet nem más, mint hogy nincs erős magyar gazdaság, nincs gyorsan növekvő magyar gazdaság, és nincs innovatív magyar gazdaság erős tőzsde és erős tőkepiac nélkül.

Néhány hónappal ezelőtt volt szerencsém részt venni egy tőzsdetörténeti kiállítás megnyitóján, amit egyébként mindenkinek meleg szívvel ajánlok. Ez a tőzsdetörténeti kiállítás nem az újkori tőzsdéről szól, hanem a hőskorról, az 1864-ben Kochmeister Frigyes által megnyitott Budapesti Érték tőzsdéről.

amit az azt követő időszakot, a századfordulót és a századfordulót követő időszakot egyébként a tőzsde aranykorának is tekintjük, és nem csak a tőzsde számára kiemelkedő időszak ez, hanem a magyar gazdaság és Magyarország fejlődése szempontjából is.

És hogy milyen érdekes, hogy ez a kettő, a tőzsde aranykora és a gazdaság aranykora összekapcsolódik, és ez nem véletlen. Abban a korszakban is az ország legnagyobb cégei, vállalatai, infrastruktúraépítő cégei mind itt voltak a tőzdén, és elősegítették azt, hogy ne csak a tőzsde szárnyaljon, hanem a gazdaság is. Ott azon a kiállításon jött velem szembe egy gondolat, egy mondat, ami nagyon rövid, de mégis lényegre törő.

Ez így szólt: "Egy gazdaság szíve a tőzsde." És én átgondoltam, hogy ez mennyire igaz, hiszen tényleg annyira központi szerv, amely összeköti szinte a piac összes szereplőjét. Legyen az lakosság, intézményi befektetők, vállalatok, kisvállalatok, a legnagyobb vállalatok, és természetesen a szabályozót és az államot is.

Az, hogy egy tőzsde a gazdaság szíve, azt már nem csak mi tudjuk, hanem szerintem az Európai Unió is a 2022-es magyar EU elnökség idején

adták ki azt a jelentést, az elhíresült drági jelentést, ami azt volt hivatott feltérképezni, hogy hogyan lehet Európa újra versenyképes, és hogyan érhetjük utol azokat a gazdaságokat, amik elmentek sajnos mellettünk, az Egyesült Államokat vagy Kínát. Ennek a jelentésnek a fő tétele, egyik fő állítása volt, hogy a versenyképesség kulcsa az erős tőkepiac.

És amikor azt látjuk, hogy Európában évente 300 milliárd euró vándorol el megtakarításként az amerikai tőkepiacra, mert nincs megfelelő befektetési célpont, amikor azt látjuk itthon, amit mondott elnök úr és az isméniszter úr is, hogy 26 ezer milliárd forint lakossági megtakarítás áll

kamatmentesen, vagy készpénzben, vagy bankszámlán, akkor tudjuk, hogy van teendőnk. Én azt gondolom, hogy az elkövetkezendő időszak legnagyobb kihívása nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is a finanszírozás kérdése lesz.

Hogyan és miből tudjuk finanszírozni az egészségügy reformját, az oktatás reformját, a haderőfejlesztést, az energiafüggetlenségünket, az energiainfrasztruktúrát, a digitalizációs kihívásokat, vagy hogyan tudjuk egyáltalán a jóléti társadalmat fenntartani egy előregedő társadalomban?

Azt gondolom, hogy egy Magyarországnál gazdagabb országban is az a válasz, hogy a költségvetés az önmagában erre nem képes. Ezért van kulcs szerepe a tőkepiacnak, hogy melyik országok azok, akik a lakossági megtakarítást tudják dinamizálni, be tudják hozni a tőkepiacra, és tudják ezáltal multiplikátor hatással erősíteni a gazdaságot. Én azt gondolom, hogy a budapesti értéktősde ebben éleljár,

A legfontosabb mutatónk talán a likviditás, és ebben a második legerősebb piac vagyunk a régióban, egyedül a lengyel piac erősebb.

De óriási lehetőségek állnak előttünk, és én maximálisan optimista vagyok, különösen a mai nap után, azok után, amiket miniszter úr és elnök úr is elmondott, hogy az elmúlt évek sikerei, azok a növekedési számok, az elmúlt három évben akár a BUX Indexet nézem, ami évente minimum legalább 30%-kal nőtt minden évben,

vagy a forgalmi adatokat, amik legalább 50%-kal nőttek évente, hogy ez még csak egy kezdet. És most egy léptékváltás kezdődhet,

és együtt a kormányzattal és a jegybankkal a tőkepiac és a budapesti értéktősde még dinamikusabban, még erőteljesebben növekszik. Még egyszer köszönöm miniszter úrnak, hogy elfogadta a meghívásunkat, és azokat a bíztató szavakat, amiket a tősde és az értékpapír, illetve a tőkepiac irányába intézett. Nagyon köszönöm mindenkinek.

Köszönöm, vezérigazgató úr! A mai nap emlékére a budapesti értéktősdött csengéjének kicsinyített mását adjuk át. A bronz kisplasztika, lelkes Márk Cserny Díjas szorbrászművész alkotása. Megkérem pénzügyminiszter urat, elnök urat és vezérigazgató urat, hogy ismét fáradjanak a csengőhöz. Felkérem elnök urat és vezérigazgató urat, hogy közösen adják át a nap emlékére ezt a kis szobrot miniszter úrnak. Köszönöm, igen, forduljanak a fotósok fele.

Köszönöm Önöknek, kérem fáradjanak vissza a vendégek közé. Szeretném felhívni a sajtó jelenlévő képviselőinek a figyelmét arra, hogy az esemény sajtónyilvános része ezzel lezárult. Köszönjük minden kedves vendégünknek, hogy részvételükkel megtisztelték az eseményünket. További szép napot kívánok mindenkinek viszontlátásra.